A stressz szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti.
A szakértők szerint a stressz nem feltétlenül ártalmas, csak meg kell különböztetni ”jó” és ”rossz” stresszt:
– a jó stressz erősítő, aktivizáló hatású
– a rossz stressz ártalmas, kellemetlen, pszichés vagy szervi betegségeket okozhat
Európában a munkavállalók 25%-a mondja, hogy a teljes munkaideje alatt vagy annak nagy részében munkahelyi stressznek van kitéve, és a munkavállalók ugyanilyen hányada mondja, hogy munkájuk negatív hatással van az egészségükre. A pszichoszociális kockázatok hozzájárulnak a munka negatív hatásainak súlyosbításához.
Ezen változások megjelenhetnek a cirkadián ritmus (biológiai óra) zavaraiban, káros táplálkozási szokásokban (túlzott alkoholfogyasztás, szegényes vagy túlzó étrend) és olyan kockázatos viselkedéstípusokban, mint a dohányzás vagy a kábítószerélvezet, amelyek hosszútávon fizikai zavarokat vagy rendellenességeket eredményezhetnek.
Kognitív szempontból koncentrációs és memóriazavarok jelentkezhetnek, miközben
károsodhatnak a társadalmi kapcsolati hálók.
Bizonyos krónikus degeneratív betegségeket is okozhatnak a mentális zavarok, a stressz a szív és érrendszert, az endokrin (hormonkiválasztó) rendszereket, az emésztőrendszert és az immunrendszert érintő betegségek okozója lehet.
Az egyedi stresszválaszokon túl, fontos hangsúlyozni ezen válaszok vállalati szervezeti szinten gyakorolt hatásait. A munkakörülmények, a belőlük fakadó pszichológiai
stressz és ennek a szervezetben dolgozó emberekre gyakorolt hatásai többféleképp
is megjelenhetnek: munkateljesítmény változás, események és balesetek, hiányzás/jelenlét, fluktuáció.
Kérdőívünkkel szeretnénk felmérni a GYSEV dolgozóinak stressz terhelését, az ezzel kapcsolatos érzéseket, véleményeket.